Hosszú ideig úgy tűnt, hogy az ország egyik kedvenc álompárja számára nincs tovább, és Tápai Szabina, valamint Kucsera Gábor végleg elengedik egymás kezét. A szakítás híre bombaként robbant, a rajongók pedig értetlenül álltak a fejlemények előtt, hiszen tíz évnyi közös múlt és három gyermek kötötte össze a két sportolót. Most azonban fény derült az igazságra: egy olyan belső, lelki átalakuláson mentek keresztül, amely alapjaiban írta felül a kapcsolatukról alkotott elképzeléseiket. Nem csupán egy egyszerű békülésről van szó, hanem egy mély, hitbéli megvilágosodásról, amely visszahozta őket a szakadék széléről.
Szabina őszintén vallott arról, hogy volt egy sötét időszak, amikor már ő maga sem hitt a folytatásban. Úgy érezte, a sérelmek falat emeltek közéjük, és a mindennapok szürkeségében elveszett az az intimitás, ami egykor jellemezte őket. A fordulatot az hozta el, amikor mindketten nyitni kezdtek a spiritualitás és a hit irányába. Ez a közös út segített nekik abban, hogy ne csak a felszínen rendezzék a vitáikat, hanem képessé váljanak a valódi megbocsátásra. Az egykori kézilabdázó elmondása szerint Isten segítségével sikerült meggyógyítaniuk a szívüket, és ma már olyan békében élnek, amit korábban el sem tudtak képzelni.
A megújulás nem merült ki a szavakban: a pár bevezetett egy szigorú, de annál édesebb szabályt a mindennapjaikba. Minden hónapban tartanak egy úgynevezett randinapot, amikor kizárják a külvilágot, és csak egymásra figyelnek. Ilyenkor a nagyszülők vigyáznak a gyerekekre, Szabina és Gábor pedig elszöknek valahová, hogy vacsorázzanak, wellnessezzenek vagy egyszerűen csak beszélgessenek. Ez a fajta tudatosság és egymás felé fordulás az alapja az új életüknek. Kucsera Gábor is teljesen megváltozott; az olimpikon bevallotta, hogy a hit olyan kapaszkodót jelent számára, amely segít neki jobb apává és türelmesebb férjjé válni.
Bár hangsúlyozzák, hogy az ő életük sem mentes a súrlódásoktól, a módszerük már egészen más. Már nem gyűjtögetik a tüskéket, hanem azonnal kimondják, ha valami bántja őket, és képesek bocsánatot kérni. Ez a „hármas egység”, ahogy ők nevezik – Szabina, Gábor és a hit –, egy olyan elszakíthatatlan köteléket hozott létre, amelyre most már bátran alapozhatják a jövőjüket. A drámai mélypont után ma boldogabbak, mint valaha, és hiszik, hogy ez a szövetség örökre szól.
