A nemzet egyik legkedveltebb művésznője, Esztergályos Cecília mögött olyan embert próbáló időszak áll, amilyet csak a legszívósabbak tudnak ép ésszel és testtel elviselni. A Jászai Mari- és Kossuth-díjas színésznő életébe váratlanul tört be a baj, egy alattomos és súlyos bakteriális fertőzés formájában, amely szó szerint az ágyhoz láncolta a mindig örökmozgó sztárt. Az állapotának súlyosságát jól jelzi, hogy nem egy-két beavatkozásra volt szükség: a művésznő összesen nyolc alkalommal feküdt a műtőasztalra, mire az orvosoknak sikerült stabilizálniuk az egészségét.
A küzdelem minden egyes perce kínkeserves volt, a fájdalom pedig olykor már elviselhetetlen magasságokba csapott. Cecília azonban még a legmélyebb pontokon sem adta fel, és bár elmondása szerint olyan gyenge lett a szervezete, mint a harmat, lelki ereje és a hivatása iránti vágya végig hajtotta előre. A kórházi falak között töltött hosszú hetek alatt még a szeretet ünnepe, a karácsony is más megvilágításba került: a megszokott ünnepi sürgés-forgás, a konyhai készülődés és a népes családi kör helyett a steril kórterem csendjében, kettesben kellett megélniük a szentestét.
Ebben a drámai helyzetben a színésznő legfőbb támasza férje, Fonyódi Péter volt. A zenész-pszichológus, aki több mint negyven éve hű társa Cecíliának, egy pillanatra sem tágított felesége mellől. Péter őszintén vallott arról, milyen szívfacsaró volt látni imádott felesége szenvedését. Elárulta, hogy Cecília hősiesen, már-már emberfeletti méltósággal viselte a brutális fájdalmakat, amelyekkel a nyolc műtét és a betegség járt. A férfi, akit a színésznő csak lélekorvosának nevez, minden erejével azon volt, hogy tartsa a lelket a művésznőben, még akkor is, amikor a kilátások sötétek voltak.
A házaspár számára ez a tragikus időszak is csak azt bizonyította be, hogy a köztük lévő kötelék elszakíthatatlan. Míg mások talán összeroppantak volna a súlyos diagnózisok és az egymást követő operációk alatt, ők a kórházi ágy mellett ülve is megtalálták az utat egymáshoz. A nagy beszélgetések és az egymásba kapaszkodás segített átvészelni a legnehezebb éjszakákat is. Bár a fizikai felépülés még tart, és a művésznőnek óvatosabbnak kell lennie a mindennapokban, a gyógyulás útjára lépett, és optimizmusát azóta sem veszítette el.
