Feszült pillanatokkal és komoly érzelmekkel ért véget Nagy Benedek számára az Exatlon Hungary. A Kihívók versenyzője péntek este Horváth Roland ellen lépett pályára a mindent eldöntő párbajban, ahol végül ellenfele bizonyult jobbnak, így Benedeknek az egyéni szakasz küszöbén kellett elköszönnie a versenytől. A búcsú azonban egyáltalán nem keserűségből állt számára, inkább egy olyan este emlékét viszi magával, amelyben mindent kiadott magából.
A párbaj előtt még magabiztosnak mutatkozott, de legbelül már akkor tudta, hogy nehéz dolga lesz. Ahogy meglátta a pályát és a feladatokat, rögtön érezte, hogy ez a kihívás nem az ő erősségeire épül. A verseny során ugyanis éppen azok az ügyességi elemek kerültek előtérbe, amelyekkel korábban is meggyűlt a baja.
Benedek őszintén beszélt arról, hogy szerinte Roland jobb teljesítményt nyújtott azon az estén. Nem próbált kifogásokat keresni, és nem hárította a felelősséget sem a körülményekre, sem a szerencsére. Úgy látja, ellenfele megérdemelten nyerte meg a párharcot.
A fiatal sportoló elárulta, hogy a labdás feladatok soha nem tartoztak a kedvencei közé, és amikor kiderült, hogy ilyen típusú ügyességi játék dönt majd a továbbjutásról, rögtön megfordult a fejében, hogy akár ez okozhatja a vesztét. Végül pontosan ez történt.
Mindezek ellenére egyetlen pillanatig sem érezte úgy, hogy csalódásként kellene megélnie a kiesést. Bár fájdalmas érzés volt ilyen közel kerülni az egyéni szakaszhoz, mégis úgy gondolja, hogy rengeteget kapott a műsortól, és olyan élményekkel gazdagodott, amelyekre hosszú ideig emlékezni fog.
A párbaj minden futama hatalmas koncentrációt követelt, a tét pedig egyre nagyobb súllyal nehezedett a versenyzőkre. A nézők is érezhették, mennyire kiélezett a helyzet, hiszen már nem csupán egy napi győzelemről volt szó, hanem arról, ki maradhat versenyben és ki kényszerül búcsút inteni álmainak.
Benedek azonban a vereség pillanatában sem roppant össze. Elismerte ellenfele teljesítményét, és azt hangsúlyozta, hogy még ebben a nehéz helyzetben is élvezte a verseny minden percét. Számára a pályán töltött idő, az adrenalin, a csapat és a kihívások összessége sokkal többet jelentett annál, mint hogy egyetlen eredmény határozza meg az egész útját.
Az Exatlon számára ezen a ponton véget ért, de a távozása után is emelt fővel tekint vissza arra, amit elért. Úgy érzi, nincs oka szégyenkezni a helyezése miatt, és bár természetesen szeretett volna továbbjutni, a történetét nem kudarcként, hanem egy különleges kalandként zárja le. Az este végén Roland örülhetett a továbbjutásnak, Benedek pedig úgy búcsúzott, hogy közben megőrizte azt a hozzáállást, amely miatt sokan megszerették a verseny során: őszintén, tisztán és minden kifogás nélkül mondta ki, hogy ezen a napon az ellenfele volt a jobb.
