Május 19-én az egész országot megrendítette a hír: 64 éves korában elhunyt Scherer Péter. A kivételes tehetségéről, emberségéről és közvetlenségéről ismert színész távozása mély nyomot hagyott mindazokban, akik ismerték vagy szerették a munkásságát. Bár sokakat váratlanul ért a tragédia, később kiderült, hogy a szakmában többen is tudtak arról, hogy hosszú időn át súlyos betegséggel küzdött.
Miután földi maradványait hazaszállították, szerettei csendes, bensőséges körülmények között kísérték utolsó útjára. A búcsúztatót a Balaton közelében tartották, kizárólag a család legszűkebb körének jelenlétében. A megemlékezés meghitt hangulatban zajlott, pontosan úgy, ahogyan azt a hozzátartozók szerették volna.
A család döntését mindenki tiszteletben tartotta. Egy bennfentes elmondása szerint Scherer Péter számára mindig is a szerettei jelentették a legfontosabbat, rendkívül szoros kapcsolat fűzte őket egymáshoz. A család összetartása és egymás iránti szeretete közismert volt, ezért természetesnek tartották, hogy a végső búcsút is kizárólag a legközelebbi hozzátartozók jelenlétében szervezik meg.
A helyszín kiválasztása sem volt véletlen. A Balaton környéke számtalan közös emléket őrzött számukra, így különleges jelentőséget kapott, hogy ezen a vidéken mondhatták el utolsó búcsúszavaikat. A család számára ez a környezet nem csupán egy helyszínt jelentett, hanem közös élmények és meghatározó pillanatok emlékét is felidézte, ami még személyesebbé tette a szertartást.
Scherer Péter halála után kollégái és barátai is több alkalommal tisztelegtek emléke előtt. Már májusban virrasztást szerveztek a B32 Galéria és Kultúrtér előtt, ahol mécseseket gyújtottak, csendben emlékeztek rá, és közösen idézték fel mindazt, amit a színész a magyar színházi életnek adott. Az esemény méltó főhajtás volt gazdag életműve előtt.
Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor szerettei és pályatársai összegyűltek miatta. A Margit-szigeten is rendeztek egy hasonló megemlékezést, amelyet szintén barátai hívtak életre. A csendes együttlét során sokan idézték fel Scherer Péter személyiségét, emberségét és azt az örökséget, amelyet maga után hagyott. Az emlékezések egyaránt arról szóltak, hogy méltósággal búcsúzzanak attól az embertől, aki nemcsak kiváló színészként, hanem szerethető, tiszteletre méltó emberként is maradandó nyomot hagyott maga után.
