Hosszú évek teltek el azóta, hogy a magyar szórakoztatóipar egyik legfényesebb csillaga, Bajor Imre örökre lehunyta a szemét, de a körülötte keringő titkok és megválaszolatlan kérdések a mai napig nem hagyják nyugodni a rajongókat. Most azonban Hernádi Judit olyan vallomást tett, amely teljesen új megvilágításba helyezi kapcsolatukat. A nézők számára a képernyőn keresztül mindig is vibrált közöttük a levegő, a televíziós produkciók felvételei alatt szinte tapintani lehetett a feszültséget és az egymás iránti mély vonzalmat, ám eddig senki sem tudta biztosan: vajon tényleg több volt ez, mint puszta barátság?
A művésznő most végre kiöntötte a szívét, és bevallotta, hogy a legendás nevettető hosszú éveken keresztül, kitartóan ostromolta őt. Ez a szenvedélyes udvarlás nem csupán a kamerák előtt zajlott; Bajor Imre mindent elkövetett, hogy meghódítsa a dívát. Hernádi Judit felidézte azt a sorsfordító pillanatot is, amikor a dolgok komolyra fordulhattak volna. Egy olyan időszakban jártak, amikor a színésznő éppen egyedül volt, és eljött a pont, amikor úgy döntött, zöld utat ad a közeledésnek. Amikor egyszer azt mondtam neki, hogy na, akkor elszaladt – emlékezett vissza a drámai fordulatra Hernádi, érzékeltetve a helyzet furcsaságát.
A vallomásból kiderül, hogy a nagy nevettető a döntő pillanatban meghátrált. Bár éveken át küzdött Judit kegyeiért, amikor valóban esélye nyílt volna a románcra, a félelem vagy a bizonytalanság erősebbnek bizonyult, és egyszerűen megfutamodott a lehetőség elől. Hernádi Judit szerint azonban ez így volt elrendelve. Bár a szerelmi beteljesülés elmaradt, a kapcsolatuk így is különleges maradt: a férfi rajongása és a női vonzerő játéka egy életre szóló barátsággá szelídült, amely Bajor Imre haláláig tartott. Az intimitás egy sajátos formája volt ez, ahol a vágyat felváltotta a mély, feltétel nélküli bizalom.
A színésznő nem rejtette véka alá fájdalmát sem. Bevallotta, hogy a mai napig mérhetetlenül hiányzik neki Imre vibráló személyisége és páratlan életszeretete. Ugyanakkor őszintén beszélt barátja emberi gyengeségeiről is: úgy véli, Bajor talán kissé lusta volt ahhoz, hogy színészként még többet hozzon ki magából, és sokszor beérte azzal, hogy egyszerűen csak a közönség kedvence legyen. Ez a kettősség – a hatalmas tehetség és a néha felbukkanó kényelmesség – tette őt azzá az egyszeri és megismételhetetlen jelenséggé, akit egy ország imádott, és akinek emlékét Hernádi Judit most ezekkel a megrendítő, őszinte szavakkal ápolja tovább. Az üresség, amit maga után hagyott, a mai napig betöltetlen maradt a magyar színházi életben.
